Kultikus, már-már himnikus énekké vált a cigány kesergőnek tartott filmzene, amit a horvát apától és szerb anyától származó Goran Bregovic zeneszerző és előadóművész lelkitársának, Emil Kusturicának a Cigányok ideje című filmjéhez komponált. Nemcsak a szerbek, a cigányok, de a törökök, a bulgárok, a zsidók is úgy érezhetik, hogy ez az ő népzenéjük. Valljuk be, nem elsősorban a film miatt, hanem Ruzsa Magdi tökéletes előadásmódja miatt a balkáni és a cigányzenére hihetetlen fogékony magyarok is magukénak érzik ezt a szomorú hangzásvilágot.
Mi a zene népszerűségének titka?
Goran Bregovic, a zeneszerző, akit generációja, hovatartozása, származása, olyan zenei hangzás kialakítása felé sodort, amelyben visszaköszön a cigány és zsidó esküvők, a katolikusok, az ortodox keresztény, muszlimok könyörgők dallamvilága. A film szerelmi történetének, ami a bosnyák, szerb, szlovén romák társadalmi korlátokat nem ismerő meseszerű világában szövődik és fordul tragédiába, egyik fontos eseménye a Kusturica által gyönyörűen megkomponált tavaszköszöntő-nyárváró ünnepének, az Ederlezi-nek a megünneplése.
Az Erdelezi az egyik legnagyobb jelentőségű hagyományos balkáni roma ünnep.
Május 6-án ünneplik. A romani Ederlezi, Erdelezi, Hederlez, Herdelez a török „Hidrellez” szóból származik, mely a bektási derviseknek volt az egyik legnagyobb ünnepük. Az ortodoxokezen a napon Szent Györgyöt ünnepelik, így ez a nap Đurđevdan, Gergovden néven is ismert. Az iszlám és keresztény tartalmak mellett, mint tavaszköszöntő-nyárváró ünnepben, több pogány szokáselem is megjelenik. A többnapos ünnepségsorozat központi gondolata az élet-halál-szerelem-újjászületés kérdésköre. A halottak tisztelete valamint az egészség megóvása és az élet továbbvitele több formában is visszatér a szertartásokban. Az Ederlezi jellegzetes eleme a bárány feláldozása és közös elfogyasztása. Az ünnepet – vallási hovatartozástól függetlenül – minden roma közösség megtartja a Balkánon, de az utóbbi évtizedekben terjedőben van a világ más részein is. (Wikipédia alapján)
Ederlezi vagy Djurdjevdan?
Mi a dal címe? Milyen nyelven éneklik? Romani nyelven a dal címe Ederlezi. A szerb változatban a Szent György nap neve köszön vissza szerbül, így válik a cím Djurdjedanná. A dalszövegek magyarul és szerbül illetvemagyarul és romani nyelven elérhetőek. Valljuk be magyarul is, szerbül is csodálatosan szól, de igazán a roma (romani) nyelven szép. A Ruzsa Magdi által énekelt magyar változat.
Gyere gyere velem tavasz jár már,
gyöngyvirág lesz majd a párnán,
gyöngyvirág lesz majd a párnán,
Örök hűség vár rád !
Gyere gyere velem hív a hajnal,
nincsen felhő nincsen csillag,
nincsen felhő nincsen csillag,
Pihenj karjaimban !
Melyik a legjobb előadás?
Nehéz eldönteni, ezért érdemes mind meghallgatni, mert minden előadás különleges a maga módján.
- A bulgár Daniela Radkováé romani nyelven?
- A szerb Boban Markovic Orketstraé szerbül?
- Az Izraelben élő bulgár-jemeni származású zsidó Talya G.A. Solané romani nyelven?
- A Dikanda lengyel együttesé romani nyelven?
- A kishegyesi Ruzsa Magdi -Torán magyar-szerb változata?
- Az eredeti filmzene Goran Bregovic-csal?
A talyaga által megosztott Talya G.A. Solan romani nyelven, gyönyörű csengő hangon énekelt lírai változata.
Ruzsa Magdi Zoránnal