Erdély egyetlen cigányfolklórral foglalkozó tábora, a Kommandói cigányfolklór tábor szervezői hiszik, hogy a romák sajátos világának, gondolkodásmódjának megismerése, a zenéjükkel való találkozás, dalaik és táncaik megtanulása jobb megértéshez, egy új látószöghöz vezet, amely az első lépés egymás kölcsönös elfogadásának útján. Ezért kettős lehetőséget kínálnak. Egy hétig együtt élve az előadókkal, nemcsak a folklorisztikus elemeket, táncokat, dalokat lehet megtanulni, hanem a romák életmódjába is bepillantást lehet nyerni, a résztvevők a cigány etnikumról szóló előadásokat is hallgathatnak és együtt élhetnek a meghívott roma előadókkal (táncosok, zenészek) a tábor területén, esténként a tábortűz mellett beszélgethetnek, táncolhatnak.
A több, mint egy évtizedes kezdeményezés alapgondolata nagyszerű, ennek ellenére Deák Gyula, a szervező Lajtha László Alapítvány elnöke törheti a fejét, mit találjon ki évről évre, hogy még vonzóbbá tegye az egyetlen olyan erdélyi néptánctábort, ahol a cigányzene és a cigánytánc a főszereplő, hiszen mindinkább csappanóban a pályázatokból beérkező támogatás. A romániai híradások szerint a kezdő táborozók többsége külföldi, németek, franciák, hollandok, ausztráliaiak, a kevés visszatérő szlovák, magyarországi és hazai között több a haladó, félhaladó, ők is többet szeretnének megkóstolni a cigányság rejtélyes táncaiból. A bulinak sem rossz egyhetes táborozás alatt az újak ismerkedtek, a régiek találkoztak, a nagyon régiek, ősvisszatérők, mint Pap István Gázsa, Tóth István és Harai László zenész, valamint a szászcsávási Csányi Sándor Cilika prímás és zenekara, az őrkői táncosok Mocsel Rémusszal az élen, meg a Háromszék Táncegyüttes jelenlegi és egykori táncosaiból kikerült oktatók — Ivácson László, Kis-Demeter Erika, Kis István, Orza Călin, Tőkés Edit, Tekeres Gizella — annyi mindent elmondtak, elmuzsikáltak a fiatalabbaknak, hogy az akár a tizenharmadik cigányfolklór-táborig is elegendő.
A rendezvény kitalálója és működtetője, az 1992 júliusában, Sepsiszentgyörgyön megalakított független és politikamentes intézmény, a kiváló zeneszerzőről és néprajzkutatóról elnevezett Lajtha László Alapítvány Célja, hogy a hagyományos népzene- és néptánc-mozgalmat támogassa. Eddigi tevékenysége alatt az Alapítványnak sikerült e célnak megfelelően, hasznosan működnie, alkalomszerű programjai mellett pedig két, éves rendszerességgel megszervezett, nagy sikerrel működő rendezvényt tudhat magáénak. Egyrészt, a sepsiszentgyörgyi népzene- és néptánctalálkozókat, amelyek az erdélyi népi kultúra egyik végvárának szerepét töltik be. Másrészt, a kommandói cigányfolklór tábort, hogy megismertesse az érdeklődőket a cigányság kultúrájával, bepillantást nyújtson különös, anakronisztikus életmódjába, hétköznapjaiba.
Ízelítő az idei programból
Bár az idei tábor már a múltté, de lehet készülődni a tizenharmadik táborra. Kedvcsinálóként az idei program.
Táncoktatás három csoportban:
- Őrkői cigánytáncok: Orza Călin és Keresztes Edit
- Szászcsávási cigánytáncok haladóknak: Kis István és Kis-Demeter Erika
- Szászcsávási cigánytáncok kezdőknek: Ivácson László és Tekeres Gizella
Népdaloktatás: Kis-Demeter Erika
Zenészek
- Szászcsávási zenekar
- Papp István „Gázsa” és zenekara
- valamint a Háromszék Táncegyüttes zenekara
Naponta két alkalommal 10,00-12,30, illetve 17,00-19,00 óra között néptáncoktatás, népdaloktatás 12,30-13,00 óra között. Délutánonként 15 és 17 óra között a meghívott előadók meghallgatása, videofilmek, dokumentumfilmek megtekintése. Minden este táncházat tartunk. A hétvégén gálaest zárja a tábort. Szerdán délelőtt kirándulni lehet a Lakóca tetőre (1.700 m).