Aki részt vett az EtnoRom szombati, a Nyár a Lánchídnál programsorozat keretében adott koncertjén megállapíthatta, ez az egyórás repertoár koncertpódiumra termett. Bár kiválóan interpretálták az autentikus, bulis, táncos cigányzenét, de a környező országok dalait, népdalait talán még nagyobb könnyedséggel, szeretettel és tudással adták elő. A nagy színpadi gyakorlattal rendelkező együttes nagyon jól adagolva váltogatta az arabos motívumokra emlékeztető cigányzenét a környező országok népzenéjével, hol táncosabbá, hol elégikusabbá téve a hangulatot, de egy pillanatra sem elengedve a közönség figyelmét.
Pedig a közönség nem feltétlenül az ő megszokott közönségük volt. A turistákkal, a szomszédban kikötött Viking hajó utasaival, a Forma 1 közönségével tarkított budapestiek többsége lehet, hogy most találkozott először az EtnoRom együttessel, de ezzel együtt is, láthatóan nagyon élvezte ezt a világzenei produkciót. Ami nem csoda. Valóban sikerült a Kalyi Jag hagyományosabb, cigányzene központúbb világából kikalandozniuk és az elmúlt öt évben egy élvezhető, szerethető világzenés produkciót összeállítani, úgy, hogy a cigányzenei motívumokat minden dalukba belecsenték és a népszerű cigányzenét sem hagyták el. Az előadás erőssége a jól felépített produkció, a zenekar énekesnőjének, Künstler Ágnesnek, a csengő hangja, a hegedű izgalmas játéka és az az alázat, ahogy a tempót és az alaphangulatot adó zenekar játszott. Szívesen fogadtunk volna még több információt a dalokról, a dalok eredetéről.
Ez az albán dal különösen tetszett nekünk.