Elsősorban a Himnusz zeneszerzőjeként ismerjük a 200 éve született zeneszerzőt, pedig a saját életével kapcsolatban meglehetősen pesszimista, de a nemzet jövőjével kapcsolatban optimizmussal telt zeneszerző fáradhatatlanul munkálkodott, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtsen¹, figyelve a recitációkban a magyar nyelv sajátosságaira és felhasználva operáiban a kor divatját tükröző magyaros táncjeleneteket. A csárdás és a roma származású zenészek által játszott, ezért nemegyszer cigányzenének gondolt, de a magyar népzenéből származó, tánccal egybekötött verbuválásra használt verbunkos operáiban való megjelenítésével¹, a cimbalom és a citera¹ Bánk bán című operájában történő megszólaltatásával vált a népzene és a cigányzene népszerűsítőjévé. Nemcsak hatott rá a reformkor szellemisége, de zenei munkásságán keresztül a reformkor tudatformálóinak, a magyar nemzet azonosságért munkálkodóinak egyik jeles képviselőjévé is vált.
Reformkor zenei hatása
Bár a szatmári béke után a főnemesi udvarok újra a kultúra központjaivá váltak, ahol virágzó, nyugat-európaiszintű zenei élet alakult ki², de a jótékony változás akkor indult el, amikor a konokul maradi Ferenc császár és király kénytelen volt feladni a rendeleti kormányzást és összehívni Pozsonyban az országgyűlést 1825. szeptember tizenegyedikére, mert a vármegyék nemcsak a tíz éves katonai szolgálatot, de az egyre emelkedő adók fizetését is elutasították. Ettől kezdődően 1848-ig, a magyar szabadságharc kitöréséig olyan jótékony változást élt meg Magyarország, mint előtte évszázadokig sem.³ A magát magyarnak tekintő összlakosság Széchenyi, Wesselényi, Kossuth, Batthyány, Eötvös, Deák és más államférfiak közreműködésével elkezdte felemelni önmagát. Ebben a húsz esztendőben az ország lakossága minden téren – a gazdasági életben, az iparban, a mezőgazdaságban, az építészetben, a művészetekben, irodalomban- úgyszólván azonos lendületű, fokozatos és folyamatos emelkedést élt meg.⁴ Ebben a változásban természetesen a zene tudatformáló hatása is elementáris volt. 1843-1846 között, három év folyamán születik meg az a három dallam, melyek mind a mai napig a magyar nemzet azonosság tudatát kifejező nemzeti imádságokká, illetve indulókká váltak és az azóta eltelt másfél évszázad politikai változásai – 1867, 1918, 1919, 1920, 1945, 1948, 1989-nem tudták mással helyettesíteni ezeket a magyar reformkorban született szövegeket és dallamokat. Az Erkel megzenésítette Hymnus, az Egressy Béni megzenésítette Szózat és Hector Berlioz feldolgozta Rákóczi-induló.⁵ De hasonlóan nagy hatásúvá vált az 1844-ben bemutatott Hunyadi László, Egressy Klapka-indulója és a Kossuth-nóta is.⁶ Jellemző, hogy 1848 március 15-én a közönség kívánságára a Két anya gyermeke című vígjáték helyett játszott Katona József féle Bánk Bán című előadást nem tudták végigjátszani, mert a közönség a Rákóczi-indulót, a Hunyadi Lászlót és a Himnuszt követelte.⁷
A magyar nemzeti opera megszületése
A Hunyadi László bemutató előadására 1844. január 27-én került sor. A darabot a kritika vegyes érzelmekkel fogadta, a közönség soraiban azonban sikert aratott. A Hunyadi Lászlóval Erkel európai rangra emelte a magyar nemzeti operát. ⁸ A zenetörténészek szerint a Hunyadi László a magyar nemzeti opera első remekműve. Míg a korábbi operája, a Bátori Mária a verbunkos és népies magyar műdalokat ötvözi a hagyományos, elsősorban Bellini, Meyerbeer által képviselt stílussal, addig a Hunyadi Lászlóban már egyértelműen a magyaros stíluselemek határozzák meg a zenét. Ugyanez észlelhető a Bánk bánban is, amelyben az olaszos bel canto elemek csak néhány részletre korlátozódnak. Ebben az operában a magyar jelleget erősíti a hangszerelés és a zenekar speciális hangszerei: a citera, a cimbalom, az oboa és a viola d’amore. A Dózsa György című operája azonban már szakít az Erkel-operák korábbi hagyományaival, és a szólórészletek, zárt számok helyett az együttesek és a nagy ívű kórustablók veszik át a vezető szerepet. Ez a szerkezet a következő operájában a Brankovics Györgyben érik majd be, ott jobban megtalálva a zárt számok és a kórusok közti egyensúlyt. A Brankovicsban már megjelenik a wagneri deklamáció (énekbeszéd) és a vezérmotívum. A zene magyaros vonásai, a verbunkosra épülő jelleg háttérbe szorul.⁹
A verbunkos magyar népzene vagy cigányzene vagy talán egyik sem?
A verbunkost a 19. század folyamán egyenlőnek tartották a magyar népzenével, ma sokszor a cigányok zenéjének is titulálják, mert sok roma származású zenész működött közre többek között a tánccal egybekötött verbuválásban, amelynek a magyar parasztlegényeket katonai szolgálatra toborozása volt a célja. A verbunkos a magyar népzenéből származik. Az első ilyen jellegű dal a „Ballet Hongroise”, Bengráf József szerzeménye 1784-ből. Szinte minden európai szerző zenéjére rányomta bélyegét, így Joseph Haydn, Johann Nepomuk Hummel, Johannes Brahms, de híres magyar szerzők, mint Erkel Ferenc és Liszt Ferenc zenéjében is erős verbunkos befolyással találkozhatunk.➉
A hagyományörző Erkel Ferenc
Az 1810. november 7-én, a többnemzetiségű, alig néhány ezer német, román, magyar lakosú kedves kisvárosban, Gyulán született Erkel Ferenc pályafutása, érdeklődése nemcsak a reformkor szellemiségének köszönhető, hiszen már kicsi kora óta nagyon fontos hatások érték. A zene természetes részét képezte életének a város zenei életében fontos szerepet betöltő, karnagyként és tanítóként is dolgozó édesapja és a jól képzett zenésznek minősülő nagyapja mellett. A kiváló zenepedagógus hírében álló Klein Henriknél szerzett zeneelméleti és zongoratanulmányok életre szóló zenei élményein kívül nagy hatással volt rá a verbunkos zene, Bihari János hegedűjátéka, Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka.¹² Erkel – mint zeneszerző – a magyar zenetörténetben azt a helyet tölti be, mint az orosz nemzeti zenében Glinka, a lengyelben Moniuszko, vagy a cseh muzsikában Dvorák és Smetana. Műveit a nemzeti hagyományok ápolása, a dallamkincs, a dal- és táncformák megőrzése, azok európai stílusjegyekkel való ötvözése jellemzi.¹¹
Forrás:
- ¹Sadie. Opera, p. 206
- ² Verbunkos Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Verbunkos
- ³Nemeskürty István: Mi magyarok 350. oldal (Akadémia Kiadó,1993)
- ⁴Nemeskürty István: Mi magyarok 351. oldal (Akadémia Kiadó,1993)
- ⁵Nemeskürty István: Mi magyarok 357-358. oldal (Akadémia Kiadó,1993)
- ⁶ Nemeskürty István: Mi magyarok 358. oldal (Akadémia Kiadó,1993)
- ⁷ Németh. Erkel, p. 91-100, Németh. Erkel Ferenc életének krónikája, p. 89-96,Erkel Ferenc – wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc
- ⁸ Erkel Ferenc – wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc
- ⁹Winkler. Barangolás az operák világában, p. 554-584, Erkel Ferenc – wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc
- ➉ Verbunkos Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Verbunkos
- ¹¹Erkel Ferenc – wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Erkel_Ferenc
- ¹² http://www.magyaralmas.hu/napok/erkel