A férje kovácsműhelyében is gyakran segítkező Czinka Pannára, az első cigányprímásra, akit már kortársai legendákkal öveztek, az utókor is szívesen emlékezik. A mesebeli nevű hölgy nemcsak a Pallasz lexikonba írta be magát hegedűjátékával, regényes életével, de a legendákból előszeretettel nagyívű meséket kanyarító Jókai Mór fantáziáját is megragadta, aki romantikus hevületében a történelmi tényeket átrajzolva, Czinka Pannát úgy helyezte a kuruczvilágba, hogy a születése előtt egy évvel meghalt Ocskay László brigadéroshoz kötötte a Szeretve mind a vérpadig című regényében. A horvát Zoránczi József tököli, tornácos parasztházának tisztaszobájában lévő -Csákvári István csepeli művész festette- mennyezetfestmény úgy jeleníti meg a tábortűz körül, katonái körében ülő II. Rákóczi Ferencet, hogy Czinka Panna szórakoztatja hegedűjátékával. Ugyan Kodály Zoltán Czinka Panna legendája címmel, Balázs Béla szövege alapján, komponált daljátéka, a hiteles és szép zene ellenére megbukott és mindössze két előadást ért meg 1948-ban, de a híres hegedűs mítoszát ezt sem gyöngítette.
Ki is volt Czinka Panna, aki nemcsak Endrődi Sándort ihlette nótaszerű versének megírására 1897-ben, de 100 évvel később a roma származású író, forrgatókönyvíró, színházi rendező Csemer Gézát is színműírásra késztette. Miért válhatott olyan legendássá, hogy nemcsak róla, de még a híres hegedűjéről is szobrot állítottak szülőföldjén, Gömrőn?
Czinka Panna volt az első, de még nem hivatásos, cigányprímás, akinek együttese az első, mai általános fogalmak szerint még teljesnek mondható négy tagú cigányzenekar, két hegedűvel (közülük az egyik kontrát játszik), egy cimbalommal és egy bőgővel, amiből a prímás a dallamot játssza, a többiek dolga a harmóniai és ritmuskíséret. Harmóniát azonban a múlt század elején a cigányzenekarok általában még nem tudtak.
A kevés hitelt érdemlő információ szerint 1711. tekinthető születése évének. Talán kilenc éves amikor felfigyelnek kiemelkedő muzikalitására. Egyik fő támogatója Lányi János, sajógömöri földesur volt, aki Rozsnyóra küldte és a jeles városi karmesterrel taníttatta. A zenei és hegedűoktatás eredményeként már 12 évesen lenyűgözte környezetét játékával. 14 éves amikor férjhez ment és hegedűjátékos férjével, annak két fivérével zenekart alapított. Játékuk híre Lengyelországba, Csehországba is eljuttatta őket.
Valószínűleg az sem hiteles történet, hogy jó földesura a Sajó partján nemcsak kis házat épített számára, de bandájának minden 2 évben szép, új vörös ruhát is csináltatott. A Sajó partján boldog családi életetet élő prímás később már egész zenekara fiaiból állott. Szeretnénk hinni, hogy igaz az a hiedelem, hogy sok pénzt keresett és egész életében takarékos lévén, szép vagyont hagyott övéinek. A temetését övező mesék része, hogy amikor 1774-ben elhunyt, díszruhájában, gyémántos gyűrüjével és a Csáky bibornoktól ajándékul kapott Amati-hegedüjévelt együtt temették el. Az 1550 és 1740 között Cremonában dolgozó olasz hegedűkészítő család nevét nemcsak Czinka Panna miatt érdemes megjegyezni, hiszen a dinasztia alapító Andrea Amati készítette az első, mai napig fennmaradt hegedűt és a család legkiemelkedőbb tagjának, Niccolo Amatinak volt a tanítványa Antonio Stradivari.