Rövid élete ellenére hihetetlen ívű karriert futott be a spanyol flamenco táncos, Carmen Amaya, aki Barcelona nyomornegyedéből nemcsak a Broadwayre és Hollywoodba jutott el rendkivüli produkciójával, de Franklin Roosevelt és Harry S Truman még a Fehér Házba is meghívta egy-egy előadás kedvéért. Kortársait, köztük Jean Cocteau-t és Arturo Toscanini-t is lenyűgözte azzal a különleges lábmunkával, ami addig csak a férfi táncosokra volt jellemző. Pályája csúcsán, a negyvenes, ötvenes években, nemzetközi kultúrális ikonná vált. Egy egzotikus, vad nő, aki a spanyolok szenvedélyes büszkeségét kombinálta a szabadságszerető cigány lélekkel, egy zseni, aki forradalmasította a táncot. „Egy cigány nő, akinek a sarokkopanása, mint a puska ropogása”- írta róla Walter Terry, Wisconsin szenátora.
Az 1913-ben Somorrostroban, roma flamenco táncosok közé született, tánciskolába sohasem járt Carmen Amaya már négy évesen Barcelona bárjaiban, éttermeiben énekelt és táncolt. Nagyapja Juan Amaya Jiménez, táncos volt, édesapja, El Chino, gitáron játszott. Nagynénje, a Granada cigány negyedéből származó flamenco táncos, La Faraona volt, akivel a nyolc éves kislány először Párizsba ment és szerzett elismerést tánctudásának kivételes stílusával és hozzáállásával. Tíz évesen már látszott előadásán, hogy a hagyományos flamenco tánc megújításának útját járja. Jellemző elismertségére, hogy spanyolországi turnéja során a „La Capitana”-ként ismert kislány legendás táncosokkal lépett együtt föl, így 1929-ben, a flamenco tánc győztes Manuel Vallejo-val. A spanyol polgárháború kitörése miatt, a harmincas évek közepén, a család Portugálián keresztül Argentinába ment, és Buenos Aires-ben telepedett le hosszabb időre. Az itt fellépő Carmen átütő sikert aratott, ahol az előadását látó Arturo Toscanini karmester is elragadtatottan nyilatkozott róla.
„Életemben nem láttam még ilyen tüzet és ritmus” – nyilatkozta róla
1936-ban, megalapítva családjából saját flamenco együttesét, intenzív turnéba kezdett Uruguayban, Brazíliában, Chilében, Kubában, Venezuelában, ahol szépségével, mágikus jelenlétével mindenkit meghódított. A spanyolokról, az exotikus cigányokról, torreádorokról alkotott romantikus kép még inkább feltüzelte a nézőket és szinte szerelembe estek Carmen Amaya-val, aki a spanyol büszkeséget és szenvedélyt testesítette meg, vegyítve a cigány személyiségjegyekkelel. Bár a világ színpadait lenyűgözte, mégis hű maradt roma gyökereihez. Hatalmas családja a romák vándorééletének mintájára végigkísérte turnéin, részese volt sikereinek, kemény munkájának. A turnék során hatalmas vagyont szerző, az anyagi javakat nem értékelő táncosnő a vele utazó barátai, családja pazarló életére és ajándékokra költötte el megszerzett jövedelmét. Amikor a hosszú túra intenzív életmódjából megszaporodtak a családi viták, csapatát feloszlatva Mexikóba repült 1940-ben. Itt találkozott a spanyol polgárháború elől Mexikóba menekült gitárossal, Sabiacasszal, akivel hosszabb ideig együtt turnézott. 1941-ben New York-ba mentek, ahol többek között a Carnegie Hallban is felléptek. Számtalan rajongót szereztek, köztük Theodore Roosevelt amerikai elnököt is, aki meghívta szerepelni a Fehér Ház egyik partijára. Hosszú évekig együtt turnézó páros szétválása után hozzáment Juan Antonio Agüero gitároshoz, aki nemcsak a pénzügyeit és családi kapcsolatait rendezte, de a karrierjét is irányította élete végéig. 1942-től hosszú időt töltött Hollywoodban, ahol számtalan filmszerepének köszönhetően világhírűvé művésszé vált. 1947-ben költözött vissza Spanyolországba, de európai, amerikai turnéit sohasem hagyta abba. Utolsó filmjét, a „La Historia de los Tarantos” című filmet már nem láthatta készen, mert az utolsó turnéján vesebeteg lett és 1963-ban, rövid betegeskedő időszak után elhunyt a Barcelonától 80 kilométerre fekvő Bagurban lévő tengerre néző házában.
Művészete és virtuózitása örökre megváltoztatta a flamenco történetét. Átlépte a flamenco hagyományos határait a gyors és különleges, addig csak férfi táncosokra jellemző lábmunkájával. Férfi pantallóban és zakót öltve, elegánsan és ragyogóan ötvözte a a női stílust a vadsággal, a nagyhatású férfitánc lépésekkel sokkolta a flamenco világát. Ma a büszke és a szenvedélyes cigány nő hatását unokahúga, Omayra Amaya viszi át táncművészetébe.
Forrás:
- Heyok magazine http://www.heyokamagazine.com/HEYOKA.2.DANCE.CARMAN%20AMAYA.html
- Omayra Amaya honlapja
- Andalucia.com
- wikipédia
- Esflamenco.com