II. Budapesti Cigány Filmfesztiválon is találkozhatunk a cigányzenével és a roma származású zenészekkel

„A filmek egyrészt olyan problémákat dolgoznak fel, amelyek az egész magyar társadalom fontos kérdései, másrészt bepillantást engednek a cigányság életébe, kultúrájába, szokásaiba, hagyományaiba. A fesztiválon a műsorra tűzött filmek a különböző származású emberek közötti azonosságot szeretnék hangsúlyozni, amellett, hogy bemutatják az egyetemes cigány kultúra értékeit, a cigányság kultúrában betöltött szerepét is. Mintegy negyven játék- és dokumentumfilm szerepel a programban.” Forrás:Filmarchívum

A film kultúrákat, határokat, nemzeteket áthidaló műfaját választották a II. Budapesti Cigány Filmfesztivál szervezői, hogy bemutassák a közönségnek -különösen a fiataloknak -, a magyar cigány kultúrát és reális képet adhassanak a hazai cigányságról. A filmes programokat  zenei és képzőművészeti programok, kerekasztal-beszélgetések is kiegészítik 2010. december 6. és 13. között a Napház moziban (Napház Khamarro Kisebbségi Kulturális Intézmény 1081  Budapest,  Népszínház utca 31) , Kesztyűgyár Közösségi Házban (1084 Budapest, Mátyás tér 15.) és az Örökmozgóban (1074 Budapest Erzsébet krt. 39.) tartott fesztiválon. A filmvetítések ingyenesek.

A megnyitóról sem maradt el a cigányzene, a Szilvái Gipsy Folk Band adta a meg a filmfesztivál hangulatát, egy kicsit jelezve is, hogy a zene kiemelt szerepet fog kapni. Íme a kínálat a, vagyis azoknak a filmek, amelyekben roma zenészek vagy cigányzenészek szerepelnek. A fesztivál részletes programja a Kesztyűház oldalán található.

2010. december 8.

• 21.00 Kanyarog az út –Egy cigánykaraván meséi – Napház -A mû indiai, macedón, román és spanyol roma zenekarok és táncosok amerikai kon- certturnéját kíséri végig. Első közelítésben tipikus koncertfilmet látunk. Jasmine Dellal mindehhez képest két további réteget helyez el a filmjében. Ahhoz, hogy ez sikerülhessen, szükséges alapfeltétel volt a szereplő zenészek sztárallűröktől mentes természetessége. Az egyik réteg az a folyamat, ahogy az egymás számára teljesen ismeretlen, különféle nyelveket beszélő roma zenészek egyre közelebb kerülnek egymáshoz, ismerkednek; először távolságtartóak, aztán egyre jobban megnyílva összebarátkoznak. A másik pedig az otthoni háttér. Itt már szinte egymástól független dokumentumfilmek darabjai kerülnek egymás mellé, és fokozatosan kirajzolódik az a sokféle háttér, amely meghatározza, körülhatárolja kinek-kinek a tényleges iden- titását, azt, ahogyan „egyébként” él. .

2010. december 9

• 19.30 Parno Grast: Ünnepek és hétköznapok –Napház– A Parno Graszt roma népzenei együttes Paszabból. A zenekar hiteles cigányzenét ját- szik. A Parno Graszt romani fogalom, jelentése „fehér ló“. A Parno Grasztot1987-ben alapították. Magyarul és romani nyelven énekelnek, néha dalon belül is cserélik a nyel- vet. A falu minden lakosa énekel és táncol. Első lemezük a megjelenés után felkapasz- kodott a World Music Chart Europe hetedik helyére

• 16.00 Zenészbúcsúztató –Kesztyűgyár Közösségi Ház– Gát Balázs, magyar dokumentumfilm, 2004, 80’ A cigányzene alkonyáról, egy tradíció végnapjairól mesélnek az ózdi cigánymuz- sikusok. A hajdan elismert, ünnepelt emberek élete mára nagyot változott, zene helyett etnikai előítéletesség lett a mindennapi lételemük. De egyikük elhatározza, hogy megmutatja az embereknek: ők többet érdemelnek. Fotókiállítást szervez a zenészcsaládoktól összegyűjtött képekből. Gyönyörű, régi felvételeken láthatók a zenekarok, prímások, egy szakma fénykora.
• 16.30 Szívmuzsikusok –Napház –  Kőszegi Edit, magyar dokumentumfilm  -70’ A riportalanyok elbeszélései nyomán az a több évtizeden át tartó folyamat tárul fel, amelyben a cigányzenének a magyar kultúrában betöltött szerepe átalakult. A film központi helyszíne a VIII. kerületi Mátyás tér, amely nemcsak a zenészek fontos találkozóhelye volt a hatvanas–hetvenes években, hanem jelképessé is vált. A cigányzenészekből formálódó közösség tagjai életmódjukkal, érvényesülési kísér- leteikkel az integrálódás és tradícióőrzés különféle módjait, sikereit, kudarcait testesí- tik meg.
• 17.45 Usti opre – Éleszd a tüzet – Napház – Sas Tamás, magyar-német-szerb dokumentumfilm, 2006, 85’ A cimbalmos Balogh Kálmán, a gitáros Snétberger Ferenc és a trombitás Boban Markovic gyakran zenélnek együtt a nemzetközi zenei élet különböző helyszínein. 2003 novemberében Usti Opre – Éleszd a tüzet címmel roma zenészek adtak koncertet a Millennáris Parkban. Ez a rendezvény a kerete a három kitűnő zenész portréjának.
• 17.45 Időtlen úton – Babos Gyula –Kesztyűgyár Közösségi Ház-Czencz József, magyar dokumentumfilm, 2007, 40’ A magyar dzsessz egyik legnépszerűbb gitárosa, Babos Gyula 2005-ben alakította meg Babos Project Special nevű zenekarát, amely dzesszes zenei keretek között, improvizatívan szólaltatja meg a Kárpát-medence hagyományos dallamait. Az együttes koncertfelvételét Babos Gyula kettős – cigány és zsidó – kötődéséről és a zenéről vallott gondolatai tagolják.
• 18.30 A cigányzene múltja, jelene és jövője –KESZTYŰGYÁR KÖZÖSSÉGI HÁZ – PÉLI TAMÁS TEREM-Résztvevők: Buffo Rigó Sándor, Fátyol Tivadar, Hajós András, Kathy Horváth Lajos, Kőszegi Edit, Szakcsi Lakatos Béla, Szuhay Péter
• 18.45 R.B. Kapitány- Radics Béla – Im Memoriam Béla Radics – Kesztyűgyár Közösségi Ház– Kisfaludy András, magyar dokumentumfilm, 81’ Radics Béla (1946–1982) gitáros, énekes, zeneszerzőt rajongói a magyar Jimi Hen- drixnek tartották. Kezdeti zenekarai (Sankó, Atlantisz, Pannónia) után 1968-ban alakította meg az első magyar progresszív bluest játszó zenekart, a Sakk-Mattot. Ő és zenésztársai ismertették meg a hazai beat-korosztállyal a rhythm and bluest. Nagy sikerei voltak későbbi formációival is (Taurus, Tűzkerék). A kultúrpolitika üldözte, figyeltették, lemezszerződést nem kapott. Bravúros gitártudását egyetlen kislemez őrzi.
• 19.15 Mi hárman, a család és a jazz – Napház–   Ferenczi Gábor, Sós Ágnes, magyar dokumentumfilm, 1994, 47’ Egy hét a Trio Midnighttal. Vidám, rokonszenves portré három szenvedélyes jazz- zenészről és családjaikról. Gerebics Sándor, magyar koncertfilm, 27’ A film Frank Zappa Szakcsi Lakatos Béla zenekarával tartott fergeteges budapesti koncertjét idézi fel.
• 20.30 Guca! (Trombitaverseny) – Örökmozgó-Dušan Milić, szerb film, 94’ A legnagyobb szerb trombitás, Satchmo 16 éves lánya szerelembe esik Romeóval, a rivális roma trombitás zenekar virtuózával. Satchmo mindent megtesz, hogy elválassza a szerelmespárt…Gerebics Sándor, magyar koncertfilm, 27’ A film Frank Zappa Szakcsi Lakatos Béla zenekarával tartott fergeteges budapesti koncertjét idézi fel.
• 21.00 A fesztivál záró rendezvénye: A ZAPPA EMLÉKZENEKAR KONCERTJE: VOJNITS ATTILA, VALAMINT SZAKCSI LAKATOS BÉLA- Kesztyűgyár Közösségi Ház

• 12.00 Gypsy Swing – Kesztyűgyár Közösségi Ház– Tony Gatlif, francia játékfilm, 2002, 90’ Max, a szőke, szeplős tizenéves párizsi kisfiú nagymamájánál tölti a nyári szünidőt. Tudja, hogy a város külső kerületében híres cigányzenészek élnek. Elhatározza, hogy

2010. december 13.

• 20.30 Macsak-jaj – örökmozgó-(Crna mačka beli mačor) Emir Kusturica, szerb-horvát-német-román film, 1998, 123’ Mi történik, ha az egyszeri roma zsivány olajszőkítőkkel és rettegett drogbárókkal üzletel? Nos, roma emlékezet óta nem fordult elő, hogy több vagonnyi szőkített olajat elnyeljen a föld. De itt megesik ez a csoda, a lóvé meg elvés

Guca! (Trombitaverseny)

A 2006-ban készült, Dusan Milić rendezte, Mladen Nelević, Marko Marković, Aleksandra Manasijević szereplésével készült szerb film Guča-ba helyezte korunk Júliáját és Rómeóját,  egész pontosan Julijana-t és az ő roma Rómeóját.  Ebben a verzióban a legnagyobb szerb trombitás, Satchmo 16 éves lánya, Julijana esik szerelembe  Romeóval, a rivális trombitás zenekar roma virtuózával. Satchmo mindent megtesz, hogy elválassza a szerelmespárt és megakadályozza a szerelmet. Szerencsére, itt nem az öngyilkosság a megoldás, mint Shakespeare hallhatatlanjában, hanem a trombitaverseny megnyerése.

Ízelítő a film zenei és képes világából.