Cziffra György nevét hallva a hihetetlen dinamikával játszó, világhírű roma származású zongoraművész zseniális improvizációs készsége jut eszünkbe, pedig a Liszt Ferenc-díjjal¹, a magyar Köztársasági Érdemrenddel és a francia Becsületrend tisztifokozatával is kitüntetett, a 100 tagú cigányzenekar örökös tiszteletbeli elnökének megválasztott zongoravirtuóz művészet-patrónusi tevékenysége is példamutató. Fesztivál, zongoraverseny, alapítvány, kápolnafelújítás, ösztöndíj reprezentálja mérhetetlen adni akarását. A Franciaországban új otthont, de nem új hazát keresett és talált művész sohasem felejtkezett el indulásáról és kiemelkedő szerepet vállalt a pályakezdő művészek tanulmányainak támogatásában, a pianista-hagyományok továbbörökítésében. Motivációja tetten érhető az életének kalandosabb feléről fia ösztönzésére írt „Ágyúk és virágok” című emlékírataiban, amelynek címét a szimbólumokat szerető művész Schumanntól kölcsönözte, aki Chopin műveit „virágok közé rejtett ágyúk”-nak és amelynek utolsó mondata fejezi ki legjobban, mit jelentett számára a koncerttermek színpada.
„Csak az árnyékból a fénybe való átmenet korszakában éreztem hogy valóban élek, és szabad vagyok, olyankor amikor sötét börtönéből kiröppenhetett a tűzmadár.”
Liszt reinkarnáció
A francia zeneszerző, Marcel Dupré nevezte így a legendás magyar zongoraművészt⁷, Tüneményes technikai virtuozitásával, pontos, tiszta vonalrajzú és tüzes energiájú játékával világszerte átütő sikert arató¹¹, 110 évvel később született Cziffra Györgyöt túlzás-e Liszt Ferenc reinkarnációjaként⁷ aposztrofálni? Ki tudja? Ami biztos, hogy 1921. november 5-én egy csodagyermek született a roma zenészcsalád angyalföldi nyomorába, aki három évesen nővére zongorajátékát hallgatva, az elcsent mozdulatokat a takaró alatt másolva tanult meg zongorázni, hogy négyévesen már írni, olvasni tudó gyermek apja segítségével, de kotta nélkül nemcsak zongorázni, de improvizálni is olyan gyorsan megtanult, hogy képességével ötévesen cirkuszi produkcióvá vált. Nyolc éves volt, amikor édesanyja egy házaló javaslatára elvitte Dohnányi Ernő zongoraművészhez meghallgatásra, aki felismerve tehetségét a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendékének javasolta, így vált 1930-tól Keéri Szántó Imre növendékévé⁹.
A tanára által nem jóváhagyott, kudarcokat hozó svédországi, dániai koncertturnéja ellenére is igazolva láthatjuk Dohnányi Ernő csodagyermekről alkotott értékítéletét, ha ezt az 1934. februári Filmhíradó részletet megnézzük. (A „Századunk” című dokumentumműsor mutatta be az eredeti híradást: „Cziffra Gyuri, a Zeneművészeti Főiskola legutóbbi hangversenyén tehetségével feltűnt gyermek-zongoraművész.”)
Tanárának 1940-ben bekövetkezett haláláig szorgos növendéke maradt a Zeneakadémiának, de utána úgy döntött kiíratkozik az Akadémiáról és pár hónapos zűrzavaros életvitel után lokálokban kezdett el zongorázni. Tizenkilenc éves volt, amikor megnősült. Felesége, az egyiptomi származású Soleilka már terhes volt, amikor 1942-ben besorozták és a frontvonalra került. Az érzékeny lelkű és kezű művésznek nemcsak gyötrelmes volt a hadseregben töltött idő és az azt követő oroszországi hadifogság, de zenei fejlődése is megtorpant. Négyéves volt kisfia, Gyurika, amikor megismerhette 1946-os leszerelése után. Mivel nem látott lehetőséget a hangversenypódiumok világában, így éjszakai bárok zongoristájaként tartotta el családját.
Bár komoly rajongótábort gyűjtött virtuóz játékával, és Budapest zenész eszpresszóinak sztárja lett nonstop hangversennyé változtatva estéit, de mégis úgy érezte, hogy egy helyben topog művészi élete. 1950 elején a Cziffra család úgy döntött, hogy oldalmotoros motorkerékpáron elhagyja az országot, de letartóztatták őket. A feleségét két esztendőre, őt háromra ítélték, azzal tetézve, hogy ebből tizennyolc hónapot büntető-munkatáborban, egy kőfaragó válallat munkásaként, 150 kilós kőhasábokat szállítva kellett töltenie. Mire 1953-ban szabadult, ízmai úgy kinyúltak és megkeményedtek hogy csak csuklószorítóval volt képes bármit csinálni. Ennek ellenére négy hónap múlva munkába állhatott zongoristaként. Igaz ez ismét a bárok világa volt, de szerencséjére Ferency György segítségével, aki még a háború előtt hallott a csodagyermekről, 1954-től folytathatta szólista-karrierjét, rövidesen különleges rangot víva ki magának. Kapcsolatukra jellemző, hogy Cziffra György első párizsi előadói jövedelméből egy Renault Caravelle autóval ajándékozta meg mesterét, mely akkoriban a budapesti Szent István park egyetlen magánautója volt.¹⁶ Közel négy és fél órányi zenét játszott szalagra a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (a Hungaroton elődje) részére, amelyek ma már mind hozzáférhetők lemezen¹¹, bár meglepve tapasztalta, hogy a Magyarországon akkor még ki nem adott előadásokat a tudta nélkül külföldön megjelentették¹⁵. 1956-ben Liszt-díjjal tüntették ki, ez volt az első alkalom, hogy a díjat nem zeneszerző kapta.¹¹
Élet a sorsdöntő koncert után
Az 1956.október 22-i koncert, amelyre egy kínai művész helyett kérték fel Cziffra Györgyöt Bartók 2. zongoraversenyének eljátszására, a puskaporos levegőben sajátos jelentést hordozott és fontos fordulóponttá vált a zongoraművész életében. Nemcsak azért, mert a repertorájában addig nem szereplő Bartók művel az elnyomás ellen szólhatott, hanem mert a megnyílt határon keresztül elhagyhatta az országot, tíz nap múlva már Bécsben hangversenyezhetett és egy hónappal később, 1956 decemberében megérkezhetett álmai városába, Párizsba családjával. Első koncertje viharos sikerét számtalan követte, bár virtuóz játékának nem csupán elismerői, olykor kritizálói is akadtak. A Franciaországban második hazát találó művész nyomorúságos gyermekkora arra késztette, hogy segítsen az anyagi nehézséggel küszködő művészeknek, lemezfelvételi, koncertezési lehetőséget adjon nekik. 1966-ban fia intenciójára indította el a Festival de La Chaise-Dieu–t, majd alapította meg a Cziffra György Zongoraversenyt 1968-ban Versailles-ban és az alapítványát a „Cziffra -palotában”.
A „Cziffra-palota” az a Párizstól 51 kilométerre fekvő, 1973-ban Senlis-ben megvásárolt XII. századi királyi kápolna¹², amelyet André Malraux kulturális miniszter ötletére vásárolt meg 1973-ban, hogy létrehozza 1974-ban létrehozta a fiatal tehetségek támogatására megalapított Cziffra Alapítványt¹⁴és amelyet hódolata jeléül az idén kétszáz éve született, már nyolc évesen koncertező, a muzsikus vándorcigányok zenéjét meghatározó zenei élménynek tekintő zongoravirtuózról, Liszt Ferenc Auditóriumnak nevezett el. Ez a kápolna nemcsak az Alapítvány otthona, hanem Cziffra György életének sajátos szimbóluma is.
„Malraux gondolata – a régivel, a régiben, a régi által újat teremteni – lenyűgözte Cziffrát és elhatározta, hogy megmenti a templomot. Ám a miniszter aggodalmasan azt kezdte tudakolni, van-e ehhez megfelelő tőkéje, kedves George. „Igen, feleltem hirtelen felvidultan, és rátettem a két kezemet az övére. Malraux rögtön kapcsolt. Szóval – kérdezte dermedten a művészt – ezzel a tíz ujjával akarja újjáépíteni romjaiból a királyi kápolnát? – Igen – felelte szerényen Cziffra, amire Malraux már csak annyit mondott: ez aztán mindennek a teteje, hogy „Attila egyik leszármazottja jöjjön vissza Franciaországba és állítsa helyre első királyunk kikiáltásának kápolnáját!” „ ⁴- Olvasható Szőcs Géza: Cziffra Györgyről és egy rózsaszálról szóló gyönyőrű visszaemlékezésében
Egyetlen fiát, ifjabb Cziffra Györgyöt, a zongoraművészt, karmestert, aki egyedül volt képes rögtönzései rögzítésére, fiatalon, 38 éves korában elvesztette. Magánéleti tragédiáját nehezen viselte, ezután felesége, a hit és a zene tartotta benne a lelket. 1994. január 17-én hunyt el; végakarata szerint szűk családi körben Senlis-ben temették el.
Forrás:
- Wikipédia: Liszt Ferenc-díj
- Mozgó világ – Fáy Miklós: Összeesküvés-elmélet
- Ufi – Szilver Ottó: Cziffra-palota
- Irodalmi Jelen – Szőcs Géza: Cziffra Györgyről és egy rózsaszálról
- Zalai Hírlap: Interjú Vásáry Tamással
- Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola: Cziffra György
- Katolikus Rádió: Liszt reinkarnáció
- Múlt-kor történelmi portál: Megszületett Cziffra György zongoraművész
- Kapu.cc – Ungvári Tamás: Cziffra nyomorúság
- Legeza Ilona könyvismertetője- Cziffra György: Ágyuk és virágok
- Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Híres tanítványok: Cziffra György
- A királyi kápolna: CHAPELLE ROYALE SAINT-FRAMBOURG
- Chaise-Dieu fesztivál honlapja: Festival de La Chaise-Dieu
- Cziffra Alapítvány hivatalos honlapja: Fondation Cziffra
- Cziffra György: Ágyúk és virágok – 1983 kiadás
- Wikipédia: Ferenczy György