A Fonó Budai Zeneház és a Rege Táncegyüttes „Szászcsávási magyar nap”-ot szervez a falu táncosai, énekesei és a világhírű Szászcsávási Zenekar közreműködésével.
Tánctanítás, néprajzi előadás, fotókiállítás és gasztronómiai ízelítő (aranyérmes bor, pálinka, sajt, lekvár) várja az érdeklődőket.
Az együttes művészeti vezetői, Gyémánt Ádám és Gyémánt – Csontos Lívia 2006 óta végeznek gyűjtéseket a faluban és ennek a munkának az eredménye az egész napot felölelő programsorozat.
Szászcsávás Erdélyben,Maros megyében található.
Program:
Kapunyitás:09:30
10.00 – 13.00 Szászcsávási magyar páros tánctanítás, adatközlők közreműködésével
13:00 – 14:00 Ebédszünet, fotókiállítás megnyitó
14:00 – 17:00 Szászcsávási magyar páros tánctanítás, adatközlők közreműködésével
17:15 – 18:30 Nyitrai Mariann néprajzkutató előadása Száaszcsávásról
19:30 – 21:00 Szászcsávási énekesek és a Szászcsávási Zenekar koncertje
21:00 – Táncház hajnalig (Pajta)
Szászcsávásizenekar
A csávási cigány zenészek több nemzedékre visszamenôen a környék híres muzsikusai: bár a kórusnak nem tagjai, az énekeket ôk is jól ismerik, és az átlagosnál zeneileg igényesebb közönségük a gyenge muzsikusokat nem tûri meg.
Az erdélyi mérték szerint jómódú faluban a cigányok alkalmi mezôgazdasági munkából és téglavetésbôl tengôdve külön telepen, cigánysoron élnek. A nyomorúságos körülmények közül való kiemelkedés egyetlen lehetôsége a zenélés. A cigányok közül igen sokan játszanak valamilyen hangszeren: fôleg vonóshangszeren, újabban tangóharmonikán, dobon, szaxofonon, elektromos orgonán is. A faluban ma is több zenekarra való zenész él. A vonóshangzás egy nemzedékkel korábban még általános volt az erdélyi népi tánczenében, amelyet a hozzá tartozó repertoárral együtt mára egyre jobban kiszorít az elektromos zene.
Szászcsáváson a vonószenekar alapvetô felállása a hegedû-kontra-bôgô hármas. A hegedû a klasszikussal megegyezô; a kontra az Erdélyben általános, egyenesre vágott pallójú a-d1-g hangolású brácsa, amelynek három húrja egyszerre szólal meg. A bôgôrôl az E húr hiányzik, csak az A, D,G húrokon játszanak. Húsz-harminc évvel ezelôtt a kontra helyett a primkontrát használták, Mezei Ferenc „Csángáló” 12 évesen elsô bálját még ezen muzsikálta. A primkontra a hegedû áthangolásával készül, a1-d1–g húrjai szintén egyszerre szólalnak meg.
Játékmódjára a kontránál alkalmazott, dúr hármashangzatokon alapuló harmóniakíséret mellett a hegedû által megszólaltatott dallam hangjainak kijátszására, vagy minél hûbb követésére való törekvés volt jellemzô. Ma önmagában a hegedû kíséretére már nem használják, de alkalmanként, a kontra mellett kiegészítô hangszerként még igen. Régebben gyakran cserélték a kontra d1húrját d-re; ezt a „mélyhúros” kontrát az énekek kíséretéhez, és nem a tánchoz használták. A három tagú alapfelállás kiegészülhet másik prímással és kontrással.
A Szászcsávási Zenekar magja a Dumnezu ragadványnevû Jámbor István prímás; testvére, Csányi Mátyás Mutis bôgôs; és sógoruk, Mezei Ferenc Csángáló, a kontrás által alkotott együttes. 29 éve játszanak együtt. Mindhárman Csángáló nagyapjától, a halála után harminc évvel is emlegetett híres prímás Horvát Mezei Ferenc-tôl, a Vén Kránci-tól tanultak muzsikálni; ôket egészítik ki a fiatalabbak: Csángáló unokatestvére, Mezei Levente Leves prímás; Jámbor István és Csányi Mátyás öccse, Csányi Sándor Cilika prímás; és Csángáló fia, Jámbor Ferenc Tocsila prímás. Fô hangszerükön kívül valamennyien jól játszanak a többi hangszeren is, és általában kiváló táncosok. Alapvetôen a zenélésbôl élnek.
A szászcsávási zenészek repertoárja rendkívül széles. Ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak; Jámbor István, Mezei Ferenc és Csányi Mátyás pedig fiatalkorukban az azóta Erdélybôl javarészt kitelepült szászoknak is játszottak. Közvetlen vidékükön, a Kis-Küküllô Dicsôszentmárton (Tîrnveni) és Balavásár (Balauseri) közötti részén kívül más, távolabbi területekre is megfogadják ôket: a magyarok Magyarózd (Ozd), Magyarszentbenedek (Sinbenedic), a Nyárádmente (Niraj), a Székelyföld és Balázsfalva (Blaj) vidékérôl; a cigányok és románok az említetteken kívül Marosludas (Ludus), Marosújvár (Ocna Mures) környékérôl és a Nagy-Küküllô (Tîrnava Mare) mentérôl is.
A repertoár vidékenként és nemzetiségenként eltér. Hagyomány Erdélyben, hogy ha a menyasszony és vôlegény egymástól távol esô faluból származik, akkor a kétféle vidékrôl való rokonság számára a lakodalomba két zenekart fogadnak meg. Így a szászcsávási zenészek gyakran eljutottak a Belsô-Mezôség, Kelet-Mezôség távoli falvaiba is, bár ilyenkor néhány helyhez kötôdô speciális dallamon (pl. menyasszonykísérôn) kívül csak saját vidékük táncait kell muzsikálniuk.
Dalárda
A szászcsávási többszólamú énekhagyomány a középkori nyugati egyetemek diákos többszólamúságáig vezethetô vissza.A Magyarországon egykor sejthetôen igen elterjedt egyházi többszólamúság a körülmények szerencsés összjátéka folytán Szászcsáváson a mai napig fennmaradt és teljesen folklorizálódott: a falu magyar lakosai kottaismeret és kóruspróba nélkül is tudják, a fülükben hallják a szüleiktôl eltanult ötszólamúság elveit, és mint pár éve egy magyarországi fellépésük alkalmával rendezett demonstráció kiválóan bizonyította rövid idô alatt képesek egy korábban nem ismert dallamot is akár öt szólamban énekelni.
A dalárda megalapítása Dali István segédpap és Belle József tanító nevéhez fûzôdik. 1837 febr. 12-én szólalt meg elôször a csávási kórus, melynek emlékét a kultúrotthon elôtt állított kopjafa ôrzi. Népdalfeldolgozásokat, zsoltárokat, és kórusmûveket egyaránt énekelnek.
A kórus fellépésein kívül az istentiszteleteken, de lakodalmakban, mulatságokban is több szólamban énekelnek. Az ilyen mulatságokban a népies mûdalok dominálnak, de énekelnek nótákat, népdalokat, táncdallamokat is.
Jegyár:
2800.-Ft (egész nap)
1000.-Ft (17.00-tól)
diákjegy: 700.-Ft (17.00-tól)
(a belépő érvényes a Les Violons Barbares és a Mississippi Big Beat koncertekre egyaránt)