Nemzetközi roma filmes napok kezdődnek pénteken a Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricuma (.CHB) szervezésében a német fővárosban.
A Cineromani című rendezvénysorozatot a Szilvási Gypsy Folk Band koncertje nyitja meg péntek este a berlini belvárosban működő .CHB-ban, ahol a koncert előtt beszélgetést tartanak a 2012-ben alakult Nemzetközi Roma Filmbizottság (IRFC) tagjaival. A beszélgetés vezeti fel a több mint háromhetes programsorozat első szakaszát, az Audiovizuális Napokat, amelyek során június első hétvégéjén tucatnyi európai roma filmes és audiovizuális művész mutatkozik be filmekkel, installációkkal.
Ezzel párhuzamosan szombaton kezdődik a .CHB szomszédságában, az Unter den Linden sugárúton a Német Történeti Múzeum (DHM) filmszínházában, a Zeughauskinóban egy retrospektív sorozat az európai roma filmművészet alkotásaiból, illetve az európai filmművészet roma vonatkozású alkotásaiból. Németország legtekintélyesebb történeti múzeumában bemutatják egyebek között Bogdán Árpádnak a Berlinale nemzetközi filmfesztiválon elismerő oklevéllel kitüntetett Boldog új élet című játékfilmjét, Schiffer Pál Cséplő Gyuri című dokumentumfilmjét, Sára Sándor Cigányok című alkotását és Emir Kusturica Cigányok ideje című filmjét is.
Hétfőn kezdődik a harmadik szakasz, a .CHB pályázatára érkezett projektek köré szervezett workshopok, szemináriumok sorozata. A programokat a résztvevő művészek igényei alapján szervezték a legnagyobb európai dokumentumfilmes szervezettel, az EDN-nel (European Documentary Network) együttműködésben. Az Audiovizuális Napok programját önállóan állították össze a bemutatkozó művészek, és a retrospektív sorozat a meghívott kurátorok – Sami Mustafa koszovói filmes és Pócsik Andrea filmtörténész, médiakutató – munkája.
A Balassi Intézet és a .CHB teret nyit, lehetőséget biztosít a művészeknek a bemutatkozásra, ösztönözni kívánja a „hálózatosodásukat”. A távlati cél az, hogy kiépüljön a roma filmesek „transzeurópai hálózata”, és erősödjön a romák jelenléte az európai filmes közegben – mondta Can Togay János, a .CHB igazgatója az MTI-nek.
Szerinte ez azért fontos, mert a roma „művészeti elit” támogatásával, önszerveződésének ösztönzésével nagyobb hatást fejthetnek ki az európai roma – azaz roma, szinti, gitano, menouche, traveller és még számos egyéb néven nevezett – közösségekre, illetve hozzájárulhatnak ahhoz, hogy formálódjon a „gyakran nagyon töredezett” közösségek önazonossága és erősödjön az öntudat. Utóbbi a többségi társadalom számára is hasznos, mert így „jobban felfogható, jobban kommunikálható kép” alakul ki a legnagyobb európai etnikai kisebbségről – mondta az igazgató.