Mi volt a titka a regényes életű Rigó Jancsinak, aki Pákozd cigánytáborából Európa számos nagyvárosába eljutott legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával és 8 millió dollárt herdált el a századfordoló körüli évtizedben Clara Warddal, a belga Chimay herceg miatta elvált feleségével, majd a legendák szerint szegényen, lezüllötten és elfeledetten halt meg Amerikában?
A titka, állítják egyes források, hogy ugyan senki előtt meg nem alázkodott vajda nagyapjától örökölt ősi virtusához hűen, de akihez kellett, kiválóan alkalmazkodott. Más vélemények a nőkben találták meg sikere titkát. Lehet, hogy a kényes úri dámák az egzotikumot, a férfierő megtestesülését látták benne, vagy a szívhez szóló hegedűjátéka, andalító, érzelmes nótái voltak segítségére a szépasszonyok elcsábításában? Lehet benne igazság, mert előszőr Barcza Mariska, majd a milliomos Chimay hercegnő szoknyaráncain keresztül jutott olyan magaslatokra, amelyekre csak kevés cigányzenész. De ha nem volt kiemelkedő képességű zenész, hogy vált cigányprímássá? Ha himlőhelyes volt, hogy gyakorolt ekkora hatást a nőkre? Ha a felesége kiemelkedő szépség volt, miért hagyta el? Ha a kaposvári cigányzenészek között csak másodprímás volt, hogy zengtek tetteiről legendákat a bulvárlapok? Ha nem volt cukrász, miért őrzi egy süti nevét?
Mennyi kérdés, ami nem csak érdekes életutat, de egy még érdekesebb embert sejtet.
Az 1958-ban született zenész ötévesen már hegedűt vett a kezébe és 10 éves korában a szüretet már apja bandájában muzsikálta végig. Volt, hogy ő volt a szólista így nem meglepetés, hogy a falubelieknek és az esperes úrnak is elnyerte a tetszését a kis prímás, aki az apa helyett a III. Vilmos király érdemrendjével kitüntetett, a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsit választotta a fiúcska tanítómesteréül, akinek a sorsa ezzel egy életre el is dőlt. Bár a zenekarban csak kontrásságig jutott az először cimbalomhordóként alkalmazott 12 éves tehetséges fiú a meg nem alázkodó természetének köszönhetően, de a prímáson keresztül nemcsak a zene lelkét ismerte meg, de a prímás feltűnő szépségű lányának a szívébe is beférkőzött, okozva egyre élesedő harcot mesterével, ezért Rigó Jancsi otthagyta a Koronát és saját zenekart szervett. A 24 éves nős cigányprímás népszerűsége nemcsak a két prímás közötti feszültséget, hanem Rigó Jancsi kalandvágyát is növelte, így gyorsan eljutott Budapestre, a Reutter kávéházba, majd Európa számos nagyvárosába, így Párizsba, amelynek egyik éttermében, a Restaurant Payard-ban, 1896-ban összetalálkozott azzal az asszonnyal, aki nemcsak a saját életét, de Rigó Jancsiét is fenekestül felfordította. A belga Chimney herceg fiatal felesége, a Rigó Jancsi szemeitől vagy játékától megbabonázott amerikai milliomos örökösnő, Clara Ward egy 6.000 forintos Maggini hegedűt adott Rigó Jancsinak szerelme jeléül, Barcza Mariskának pedig 10.000 forintot ígért, ha elválik férjétől. A legendás, országokon átívelő, a századfordulós bulvársajtót megrengető kapcsolat két váláson, tíz évig tartó szerelmen, 8 elherdált millió dolláron túl, a Vevúz lábánál ért véget és ezzel megpecsélődött a szerelmi háromszög tagjainak sorsa.
- Barcza Mariska szegényen és elhagyatottan halt meg 65 éves korában, 1932-ben.
- Clara Wardot, miután örökségéből kitagadták, fotómodellként tengette életét, – amíg tehette…
- Rigó Jancsit sem kerülte el a végzete. Amerikában elzüllötten és nagy nyomorban halt meg 1927-ban, 69 éves korában. Beszélték róla, hogy utoljára egy levitézlett színésznővel járta a lebujokat és Stradivárius hegedűjével keserves magyarnótákat muzsikált.
A Rigó névre már csak az azóta készült film emlékeztet, meg a sütemény a cukrászdák kirakataiban…
Hogyan vált a Rigojancsi cukrászsütemény az asszonyszöktetési románc szimbólumává?
A legenda szerint Rigó Jancsi egy pesti cukrászdában egy csokis, édesen krémes süteménnyel kedveskedett szerelmének. A cukrász, aki készítette a süteményt Rigó Jancsiról nevezte el. Számítása beigazolódott, a csokoládéval leöntött és kocka alakú, a barna szín három árnyalatában pompázó tejszínhabos Rigójancsi cukrászsütemény rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert. A cukrászat klasszikus készítménye lett Magyarország határain túl is, amely a XIX. századi asszonyszöktetési románcuknak állít emléket.
Forrás:
