Józsefváros egy három napos nyárzáró fesztiválra invitál bennünket, 2010. augusztus 27-29 között. A Palotanegyed Lovasitól, Lajkó Félixtől, a Budapest Bár-tól és a Karavan Familiától lesz hangos. Bár a kultúrális programok is szolgálnak különlegességekkel, hiszen a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében tartja Igazság című előadásának előbemutatóját a Bárka színház és Závada Pál Fonó együttessel közös előadóestje,a Jadviga párnája is különleges csemegének ígérkezik, de ami igazán vonzó, hogy ezekhez az előadásokhoz az apropót és a díszletet is aJózsefváros palotái adják. A Mikszáth térre, Pollack Mihály térre és a Nemzeti Múzeum kertjébe szervezett programok kiváló alkalmat szolgáltatnak, hogy megnézzük a városnegyed felújításra érdemes romantikus, eklektikus, klasszicista, szecessziós stílusú lakóházait, palotáit, amelyek egyike-másika Festeticsek(Pollack Mihály tér 3), Esterházyak (Pollack Mihály tér 4 -8), Almássyak(Múzem u.13) , Károlyiak (Pollack Miháy tér 10),Törleyek(Bródy Sándor u 16) tulajdonában állt. Józsefváros és palotanegyede sajátos lenyomata Budapest és a Józsefváros elmúlt két évszázadának, hiszen a városrész a 18. század első évtizedeiben kezdett benépesedni. A nagyvárosi és kisvárosi stílusjegyeket is magán viselő terület fejlődését a fővárosra általában jellemző iparosodás alakította, Józsefváros mégis elsősorban kisiparos kerület maradt. Az iparos réteg mellett itt élt a pesti zsidóság jelentős, bár szegényebb része, valamint a cigányság felső rétegeihez tartozó muzsikus cigány családok. Írók és művészek is nagy számban laktak erre. A környék kávéházai, kertvendéglői és kocsmái híresek voltak, Budapest más részeiből is felkeresték őket. A kerület beépítése és a lakosság számának ugrásszerű növekedése 1910 körül érte el csúcspontját Az I. világháború következtében a szegénység és a minimális gazdasági növekedés miatt a lakásépítési tevékenység szinte teljesen megszűnt. Az 1930-as évektől megfigyelhető építési konjunktúra létrehozott ugyan néhány jól sikerült épületet, épületegyüttest, ám túl későn indult be és rövid ideig tartott ahhoz, hogy észrevehetően megváltoztathassa Közép-Józsefváros jellegét. Józsefváros még 1950-ben is inkább nézett ki önálló kisvárosnak, mint Budapest egyik kerületének. A kerület ezen túlmenőleg sem egységes; a magasabb státusú József körúthoz közelebb eső részeken a szűk utcák által határolt, kisméretű tömbökben, a két-háromemeletes, egy-egy sarkon négy-ötemeletes szecessziós századfordulós bérházak mellett, megtalálhatóak a hajdani iparosok és kereskedők tágas udvarú, földszintes épületei is. A műhelyek, kisüzemek többsége ma már nem üzemel, illetve raktárként funkcionál. Ez a nagyvárosi és kisvárosi elemeket ötvöző beépítési mód válik a körúttól kifelé távolodva egyre kisvárosiasabbá.
A Fesztivál programja
2010. augusztus 27. – péntek
Krúdy Gyula utca / Lőrinc pap tér
10.00-18.00 Antikvár könyvpiac –Kézműves foglalkozások- Babaház – A Sziluett Műhely különleges társasjátékai -VIII. kerületi mesteremberek árulják portékáikat
17.00 Irodalmi beszélgetés: Ránki Júlia vendége Kőrösi Zoltán
Magyar Nemzeti Múzeum (Kert)
20.30 Kokan Mladenovic-Gyarmati Kata: Igazság – A Bárka Színház előbemutatója- Komédia, Arisztophanész nyomán – Rendező: Kokan Mladenovic
10.00-18.00 Antikvár könyvpiac –Kézműves foglalkozások – Babaház – A Sziluett Műhely különleges társasjátékai -VIII. kerületi mesteremberek árulják portékáikat
17.00 Irodalmi beszélgetés: Ránki Júlia vendége Kiss Csaba
Mikszáth Kálmán tér
11.00 Gágogó koncert kicsiknek
16.00 Kolompos koncert
18.00 A Fonó Zenekar és Závada Pál közös elôadóestje – Jadviga nótája
Pollack Mihály tér
19.00 Kálloy Molnár Péter és vendégei koncert – Pesti álom
2010. augusztus 29.- vasárnap
Krúdy Gyula utca / Lőrinc pap tér
10.00-18.00 Antikvár könyvpiac – Kézműves foglalkozások – Babaház – A Sziluett Műhely különleges társasjátékai – VIII. kerületi mesteremberek árulják portékáikat
17.00 Irodalmi beszélgetés: Ránki Júlia vendége Rácz Zsuzsa
Mikszáth Kálmán tér
11.00 Bartha Tóni bábszínháza: Paprika Jancsi messze jár – vásári bábjáték.
16.00 A Garabonciás együttes koncertje – Bukfenc
18.00 Lovasi András énekli Lackfi János verseit – Lovasi és a Véletlen
Pollack Mihály tér
19.00 Lajkó Félix koncert
A rendezvények miatt augusztus 26-án 20 órától, augusztus 30-ig, reggel 7 óráig lezárják a VIII. kerületi Mikszáth teret, valamint a Szentkirályi utca Reviczky és Múzeum utca közötti szakaszát.
Józsefváros egy három napos nyárzáró fesztiválra invitál bennünket, 2010. augusztus 27-29 között. A Palotanegyed Lovasitól, Lajkó Félixtől, a Budapest Bár-tól és a Karavan Familiától lesz hangos. Bár a kultúrális programok is szolgálnak különlegességekkel, hiszen a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében tartja Igazság című előadásának előbemutatóját a Bárka színház és Závada Pál Fonó együttessel közös előadóestje,a Jadviga párnája is különleges csemegének ígérkezik, de ami igazán vonzó, hogy ezekhez az előadásokhoz az apropót és a díszletet is a Józsefváros palotái adják. A Mikszáth térre, Pollack Mihály térre és a Nemzeti Múzeum kertjébe szervezett programok kiváló alkalmat szolgáltatnak, hogy megnézzük a városnegyed felújításra érdemes romantikus, eklektikus, klasszicista, szecessziós stílusú lakóházait, palotáit, amelyek egyike-másika Festeticsek (Pollack Mihály tér 3), Esterházyak (Pollack Mihály tér 4 -8), Almássyak (Múzem u.13) , Károlyiak (Pollack Miháy tér 10), Törleyek (Bródy Sándor u 16) tulajdonában állt. Józsefváros és palotanegyede sajátos lenyomata Budapest és a Józsefváros elmúlt két évszázadának, hiszen a városrész a 18. század első évtizedeiben kezdett benépesedni. A nagyvárosi és kisvárosi stílusjegyeket is magán viselő terület fejlődését a fővárosra általában jellemző iparosodás alakította, Józsefváros mégis elsősorban kisiparos kerület maradt. Az iparos réteg mellett itt élt a pesti zsidóság jelentős, bár szegényebb része, valamint a cigányság felső rétegeihez tartozó muzsikus cigány családok. Írók és művészek is nagy számban laktak erre. A környék kávéházai, kertvendéglői és kocsmái híresek voltak, Budapest más részeiből is felkeresték őket. A kerület beépítése és a lakosság számának ugrásszerű növekedése 1910 körül érte el csúcspontját Az I. világháború következtében a szegénység és a minimális gazdasági növekedés miatt a lakásépítési tevékenység szinte teljesen megszűnt. Az 1930-as évektől megfigyelhető építési konjunktúra létrehozott ugyan néhány jól sikerült épületet, épületegyüttest, ám túl későn indult be és rövid ideig tartott ahhoz, hogy észrevehetően megváltoztathassa Közép-Józsefváros jellegét. Józsefváros még 1950-ben is inkább nézett ki önálló kisvárosnak, mint Budapest egyik kerületének. A kerület ezen túlmenőleg sem egységes; a magasabb státusú József körúthoz közelebb eső részeken a szűk utcák által határolt, kisméretű tömbökben, a két-háromemeletes, egy-egy sarkon négy-ötemeletes szecessziós századfordulós bérházak mellett, megtalálhatóak a hajdani iparosok és kereskedők tágas udvarú, földszintes épületei is. A műhelyek, kisüzemek többsége ma már nem üzemel, illetve raktárként funkcionál. Ez a nagyvárosi és kisvárosi elemeket ötvöző beépítési mód válik a körúttól kifelé távolodva egyre kisvárosiasabbá.
