Visszatérhet a hazai, így a Győr-Moson-Sopron megyei éttermekbe, vendéglátóhelyekre a cigánymuzsika azután, hogy a Parlament a kedvezményes, 5 százalékos áfakörbe sorolt egyes élőzenei szolgáltatásokat. Ilyen, ha a zenészek étteremben ebéd vagy vacsora alatt zenélnek, vagy ha meghívják őket egy zártkörű családi esküvőre-lakodalomba, vagy szűkebb baráti társaságba.
Egy belépődíjas művészeti fesztiválon, hangszeres színházi esten vagy szintén belépővel látogatható koncerten továbbra is 25 %-os áfával állítják ki a számlát az előadóművészek.
A győri Jónás Alexandra nemcsak fesztiválokon és koncerteken, de kisebb rendezvényeken is fellép zenekari kísérettel, már amennyiben hívják. „Egy szem bálunk volt egész télen. Más nem is volt. Tényleg nagyon nehéz lenne ebből megélni” – mondja a fiatal lány. Az élő cigányzene a vendéglátóegységekből a rendszerváltás óta fokozatosan eltűnt, sok étteremtulajdonos az olcsóbb gépi zenével igyekszik pótolni a minőségi élőzenét. Has akadt is az elmúlt időszakban egy-egy műsoros est, az a fellépő zenészeknek a 25 %-os áfatartalom miatt alig hozott a konyhára.
Jónás Alexandra énekes, Győr: „Kaptunk egy bizonyos összeget, ami pont úgy jött ki, hogy fejenként egy csekély összeg, akkor ennek az adóbefizetése után volt olyan, hogy egy zenészre már nem jutott, így saját zsebből kellett fizetnünk neki.”
„Körülbelül olyan 70-80 ezer forint, 100 körül volna egy embernek a nettó.” A rábaközi Greznár Zoltán szerint ilyen havi gázsiért állapodna meg saját zenekara egy étteremmel. Az 50 éve a pályán lévő cigányzenész úgy véli, nagy igény volna a muzsikájukra.
Id. Greznár Zoltán zenekarvezető, Szany: „Visszasírják valóságosan. Szóval, akárhova elmegyünk, mi elég sokat utazunk, nemcsak a megyében, de a megyén kívül is, és bárhova megyünk, mindenhol nagyon szeretnék a cigányzenét, csak sajnos nincs.”
A szanyi zenekarban apáról fiúra száll a hegedűjáték. A legkisebb prímás édesapja abban bízik, a törvénymódosítás után újra lesz jövője az élő cigányzenének. Ifj. Greznár Zoltán prímás, Szany: „Alkalmaznának minket akár minden napra is, meg a hét végére, csak hát azt mondják, hogy az adó nagyon sokat elvinne, úgy meg nem lehet muzsikálni, hogy a dolog nincs bejelentve, csak hivatalosan, és az a sok, ez a sok.”
A Győr-Moson-Sopron megyei romaszervezetek úgy látják, nemcsak hagyományai vannak az élőzenei szolgáltatásoknak, de jelentős turisztikai vonzerőt is jelentenének a hazai vendéglátóhelyek számára. Jakus László titkár, Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület, Győr: „Erre külföldiek részéről, de akár belföldön is lenne igény, tehát, ha felismerik, és élnek ezzel a,lehetőséggel a vendéglátó ipari egységek, az nekik rentábilissá tudna válni, ugyanis turisztikai vonzerőt jelenthet egy jó cigányzenekar egy jó vendéglátóhelyen.”
A változtatás után nemcsak a cigányzenészek járnak jól. A családi eseményeken haknizó, kisebb összejövetelekre meghívott zenészek is profitálhatnak az alacsonyabb áfakulcsból.
Forrás: C-press