A Somnakaj hozzájárulhat a cigányságot érintő társadalmi problémák enyhítéséhez azáltal, hogy hidakat épít magyarok és cigányok között – mondta az MTI-nek Szakcsi Lakatos Béla, aki zeneszerzőként és zongoristaként is közreműködik az „első roma sorsjáték” április 4-i ősbemutatóján a Művészetek Palotájában, a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) keretében.
Mint mondta, egyrészt egy cigányzenei motívumokkal átszőtt rockos-dzsesszes dalt szerzett a darabhoz, másrészt Kathy-Horváth Lajos barátjával improvizálva ketten adják majd az etnoballada 21. századi, kortárs zenei vonulatát.
Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, zeneszerző az MTI-nek kifejtette: a cél az lenne, hogy ne egy ilyen darab szülessen 10-20 évenként, hanem „legyen ennek egyfajta folytonossága”. A Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ (FROKK) igazgatójaként kiemelte annak fontosságát, hogy a roma kultúrát az egyetemes kultúra szerves részeként kezeljék és jelenítsék meg.
A Somnakaj zenei rendezője Szirtes Edina Mókus, aki azt hangsúlyozta az MTI-nek: szakmailag nagyban támaszkodik Kovács Antalra, akinek zenei szempontból és „romaügyileg” egyaránt nélkülözhetetlen a tudása a darabhoz. „Én inkább egy összefogó ember vagyok, akit más származása ellenére teljesen befogadtak, hiszen a zene mindet fölülír. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy részt vehetek ebben a munkában” – mondta a zenész, aki hegedűsként is feltűnik majd a színpadon.
Az etnoballada zenei világának alapját a cigányzene jelenti, de kitekintenek többek között a dzsesszre és a flamencóra is – magyarázta.
„A darab üzenete az, hogy az egység, a harmónia igenis létezik. A próbateremben fülig érő szájjal vigyorgunk, és közben megszakad a szívünk, mert mindegyik dal olyan fájdalmas, hogy csavargatja a lelkünket” – fogalmazott Szirtes Edina Mókus.
Kathy-Horváth Lajoshoz csatlakozva reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezést „továbbgörgetik”, és mások is összefognak, hogy hasonló szellemben alkossanak együtt.
Az elválás és az egymásra találás konfliktusára épülő Somnakaj több ismert művész és alkotó összehangolt munkájával született meg. A különböző kulturális közegekből, színterekről érkező alkotók és előadók jól tükrözik a roma kultúra sokszínűségét.
A darabban egy roma lány, Somnakaj meséli el saját történetét, amelynek állomásai a darabban megelevenednek. A humorban, misztikumban bővelkedő előadás reális képet fest a hazai cigányságról – szerepel a szervezők ajánlójában.
Mészöly Gábor Somnakaj című drámáját Müller Péter Sziámi dolgozta át színpadra, a darab rendezője Szabó Máté. A díszlet és a jelmez Kentaur munkája, a fényt Madár készítette az előadáshoz. A zenében autentikus roma népdalok mellett Kovács Antal (Romano Drom), Marko Markovic (Boban Markovic Orkestar) és Szakcsi Lakatos Béla szerzeményei hangzanak el.
A szereplők között van Szakács Hajnalka, ifj. Kovács Antal, Rácz Kati, Kathy-Horváth Lajos, Balogh Lajos, Szakcsi Lakatos Béla, Falusi Mariann, Mező Misi, Horváth Kristóf, Szilvási István és Marko Markovic, az előadás zenéjét Balogh Kálmán (cimbalom), Cserta Balázs (fúvós hangszerek), Kovács Antal (gitár), Kovács Ferenc (trombita, hegedű), Kovács Máté (kanna), Mogyoró Kornél (ütőhangszerek), Novák Csaba (bőgő), Szirtes Edina Mókus (hegedű), Vidák Róbert (gitár) és Makula Zsolt (tambura) adja elő.
A kórus tagja Balogh József (Romano Drom), Dobi Matild és Tintér Gabriella (Olah Gipsy Beat), Farkas István és Lakatos Béla (Ternipe), Szilvási István (Szilvasi Gipsy Band), vendégzenészként közreműködik Szakcsi Lakatos Béla (zongora), Kathy-Horváth Lajos (hegedű) és Marko Markovic (trombita). A táncosok a Duna Művészegyüttes tagjai, a koreográfiát Mihályi Gábor, Juhász Zsolt és Farkas Zsolt készítette.
A zenés roma sorsjátékban Somnakaj, a szabadszellemű, tehetséges lány alakja szimbolizálja a roma kultúrában és történelemben fontos szerepet betöltő szabadság iránti vágyat, a korlátok közé nem szorítható tehetséget és egyéniséget. Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. A legfőbb törekvés a roma kultúra bemutatása volt, mint a nemzeti és az európai kultúra része, valamint a kedvező szemléletváltás beindítása a társadalomban.
A darabban az ősi tradíciókat tükröző dalok mellett megjelennek a 21. század hatásait is magukban foglaló új alkotó formációk, stílusbeli újítások, átdolgozások. Az autentikus roma népdalok tradicionális formában és modern átiratban egyaránt elhangzanak, Marko Markovic szerzeménye balkáni behatásokat tükröz, Szakcsi Lakatos Béla a már említett roma dzsessz dallal járult hozzá a darabhoz, de lesznek Romano Drom-dalok, rap- és slam betétek is.