Elbúcsúztatták Buffó Rigó Sándor prímást
Kategória: A cigányzene múltja
A romák, romazene múltja
Czinka Panna szomorú mai utódai
A cigányzenészek a rendszerváltás nagy vesztesei. A privatizált vendéglőkből kiszorította őket a gépzene. Erre a sorsra kényszerültek Mosonmagyaróvár egykoron elismert cigány muzsikusai is. Most azonban...
A cigány-magyar együttélésről gyűjtöttek egybe írásokat egy kötetben
Távolodó világaink – A cigány–magyar együttélés változatai címmel mutatják be kedden a Cigány Néprajzi Tanulmányok 16. kötetét a Magyar Néprajzi Társaság kiadásában a Néprajzi Múzeumban. A szerkesztő, Szuhay...
Felavatták a Muzsikus cigányok parkját a Józsefvárosban
A Rajkó Zenekar és a Józsefvárosi Cigányzenekar játszik a Muzsikus cigányok parkjának avatásán, a Józsefvárosban 2013. október 26-án. A Fővárosi Közgyűlés 2013. május 29-i ülésén döntött a...
Kérdések és válaszok a cigányságról címmel könyv jelent meg
A könyv írói így olyan, "egyszerűnek tűnő" kérdésekre próbálnak többek között választ adni "valóban a cigányok vérében van a zene?" vagy "cigányzene-e a cigányzene?"
Muzsikus cigányok emlékhelye a VIII. kerületben
A Muzsikus cigányok parkja elnevezést a Baross utca és Szigony utca találkozásánál lévő közterület kapja.
Végső búcsút vettek Kovács Apollónia előadóművésztől
Rokonok, barátok, pályatársak és tisztelők kíséretében cigányzene mellett vettek végső búcsút a magyar nóta királynőjének tartott Kovács Apollónia Kossuth-díjas előadóművész-népdalénekestől a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben...
Meghalt Kovács Apollónia előadóművész
Elhunyt 86 éves korában Kovács Apollónia Kossuth-díjas előadóművész, népdalénekes – tudatta barátja, Harangozó Teri táncdalénekes kedden az MTI-vel. Elmondása szerint Kovács Apollónia szombaton halt meg...
Lontay-Bódi Gábor
Most lesz 20 éve, hogy orvosi műhiba következtében elhunyt Lontay-Bódi Gábor. Ráckevén született 1934-ben. Budapesten járt konzervatóriumba, több évem keresztül tagja volt a Cigány Népizenekarnak....
Mariana aprópóján a cigány táncok világa
A Romani Drom, Kalyi Jag, Nagyecsedi Fekete Szemek és a Ternipe együttes előadása nagyszerű, de különösen szórakoztató és tanulságos az archív képek sorozata, ami a...
Emléktáblát állítanak Kaposváron Rigó Jancsinak
Emléktáblát állítanak Kaposváron Rigó Jancsinak (1858-1927), az egykori híres cigányprímásnak. A táblát annak a Kapos Hotelnek a falán helyezik el, amelynek helyén korábban a Korona...
AZ ASZTALI ZENÉTŐL A CIGÁNY MUZSIKÁIG
Az étkezés zene nélkül olyan, mint az étel fűszer nélkül. Sivár, egyhangú és hétköznapi. Ha szól természetes, de ha hallgat… van siralmasabb egy zeneszót feledett...
Belvárosi cigányzenekar koncertje
A Belvárosi Művészeti Napokon koncertet ad a Belvárosi Cigányzenekar 2011. oktober 1-én, az Aranytíz Kulturházban a Tolnay Klári színpadon.
Liszt Ferenc és a „cigány” zene
Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója kitünő alkalom, hogy világszerte, így Budapesten is számtalan előadással, kiállítással emlékezzenek meg a csodagyerekről, a zongoravirtuózról.
Kovalcsik Katalin: A folklórzenétől a rockoperáig – A Kalyi Jag jelentősége és helye a magyarországi és európai cigány népzenei együttesek között
A Kalyi Jag jelentősge a magyarországi roma közösségek életére vitathatatlan. Kovalcsik Katalin írása szerepük részletes elemzése. Örömmel ajánljuk ezt a nagyszerű írást.
A világ első cigány szobra Dankó Pista cigányprímásnak állít emléket
A legenda szerint Dankó Pista mindannyiszor megpengeti a húrját, ahányszor szűzlány megy el előtte. A cigányprímás köztiszteletnek örvendett az egész országban, így nem csoda, hogy halála után azonnal gyűjtés indult, hogy emléke egy szobor formájában örökké fennmaradjon.
A hagyományörző Erkel Ferenc valóban a cigányzenét népszerűsítette?
Elsősorban a Himnusz zeneszerzőjeként ismerjük a 200 éve született zeneszerzőt, pedig a saját életével kapcsolatban meglehetősen pesszimista, de a nemzet jövőjével kapcsolatban optimizmussal telt zeneszerző fáradhatatlanul munkálkodott, hogy egyedülálló magyar operastílust teremtsen.
A századforduló bulvárhőse
Mi volt a titka a regényes életű Rigó Jancsinak, aki Pákozd cigánytáborából Európa számos nagyvárosába eljutott legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával és 8 millió dollárt herdált el a századfordoló körüli évtizedben Clara Warddal, a belga Chimay herceg miatta elvált feleségével, majd a legendák szerint szegényen, lezüllötten és elfeledetten halt meg Amerikában?
Czinka Panna, akinek még a híres hegedűjéről is szobrot állítottak
Ki is volt Czinka Panna, aki nemcsak Endrődi Sándort ihlette nótaszerű versének megírására 1897-ben, de 100 évvel később a roma származású író, forrgatókönyvíró, színházi rendező Csemer Gézát is színműírásra késztette. Miért válhatott olyan legendássá, hogy nemcsak róla, de még a híres hegedűjéről is szobrot állítottak szülőföldjén Gömrön?
Az Orient Express és az érsekújvári cigányzenekar anekdotája
A 19. század második felében az újvári vasútállomás jellegzetessége lett a helyi cigányzenekar, mely a „Rákóczi-indulóval“ fogadta a beérkező és távozó vonatokat, így az Orient express utasait is.
Liszt Ferenc a cigányzene bűvöletében
Alan Walkert: „A Bohémiens legjobb részei pótolhatatlan meglátásokat kínálnak zenéről és zenészekről. Liszt számára a cigányzenész nemes vadember, akibe maga a természet helyezte a muzsikálás...
Cigányzenészek régen és ma
ifj. Boros Mátyás Cigányzenészek régen és ma A 18. század végén közel 1600 cigányzenészt említenek az összeírások. Száz év múlva már 17 ezer zenész cigányt...